Üdvözöljük művelődési házunk weboldalán
| | Névadónk | Terembérlet | Kollégák | |
 |
 Rábai Miklós
(Rábai Miklós
táncművész, néptánc-koreográfus, folklorista; Kossuth-díjas (1952),
érdemes művész (1967) 1921. április 18-án Békéscsabán született.
Vegytan–természetrajz szakos középiskolai tanárként a békéscsabai Rudolf Reálgimnáziumban tanított, ahol a Batsányi Együttes vezetője volt. Együttesével végezte első néptánckutató útjait, alakította ki első koreográfiáit. 1946–48-ban csoportja Gyulán első helyezést ért el a szabadságharc centenáriuma alkalmából rendezett országos táncversenyen. 1949-től tanított Budapesten, a Testnevelési Főiskola néptánc tanszakán, és az egyetemi és főiskolai hallgatókból válogatott MEFESZ (Magyar Egyetemi és Főiskolai Egyesületek Szövetsége) táncegyüttest vezette. Együttesével néptáncszviteket mutatott be, valamint a Ludas Matyi c. táncjátékot. Ekkor már készített koreográfiákat. 1950-ben megalakult az Állami Népi Együttes azzal a céllal, hogy magyar népi kultúra, a magyar nép dal-, tánc- és zenekincseinek tárházát felkutassa, ápolja és továbbfejlessze, és azután megszerettesse a magyarokkal és megismertesse más országok népeivel. Az Együttes szervezői mintegy 1200 énekes és ugyanennyi táncos és zenész közül választották ki az Együttes tagjait. Így jött létre a Magyar Állami Népi Együttes három művészcsoportja: az ének-, zene- és a tánckar. A tagozatok vezetői: Csenki Imre, Gulyás László és Rábai Miklós voltak. Rábai Miklós az Együttes koreográfusa és a tánckar művészeti vezetője, 1965-től haláláig a teljes társadalmi művészeti vezetője volt. Az Együttes első önálló bemutatóját a Városi Színházban 1951. május 14-én tartották, melyen az Ecseri lakodalmast állították színpadra. Ebben az előadásban korábbi kísérleteit összegezte, így itt jelent meg először az úgynevezett triós műfaj első színpadi kísérlete (Kállai-kettős), az ének–zene–tánckar együttes közreműködése az adott produkción belül. 1958-1961 között szviteken, zsánerképeken, mese- és történeti játékokon, balladákon és tánc-drámákon keresztül új formát, a népi balettet alakította ki. 1964–1974 között a Magyar Táncművészek Szövetségének elnöke. 1971-ben lett az Állami Népi Együttes igazgatója. Működése alatt az együttes hét koncertprogramot mutatott be, amelyek többségét ő maga koreografálta. Együttese öt világrész több mint 30 országában lépett fel. Koreográfiáiról számos filmfelvétel készült, a magyar Televízió portréfilmet készített Egy óra Rábai Miklósnál címmel. Még ebben az évben javaslatára indult meg a Balettintézetben a hivatásos néptáncos képzés. „Modernet, magyart, európait” – vallotta, s deklarált célként a magyar nemzeti balett megteremtését hirdette. Egyfelvonásos táncjátékaival, egész estét betöltő három felvonásos mesejátékával a táncszínház itthoni megteremtője volt. 1974. augusztus 18-án, Budapesten hunyt el. Magyar Állami Népi Együttesben bemutatott önálló műsorai: 1956. Kisbojtár 1958. Ballada est: Barcsai szeretője, Kádár Kata, Jóka ördöge 1961. Ecseri lakodalmas 1969. Jeles napok Válogatás a több mint két évtized koreográfiáiból: 1951. Ecseri lakodalmas, Kállai kettős, Fonó, Üveges tánc, Sarkantyús tánc 1955. Györgyfalvi legényes, Háromugrós 1961. Drágszéli tánc-szvit, Kalotaszegi leánytánc, Farsang Bekölcén, Szüreten, Békési esték, Fergeteges, Első szerelem 1964. Vágyódás, Virágok vetélkedése 1965. Turka (Román karácsonyi játék), „Tavo kiszely, Tavo…” (Szlovák tavaszhívogató), Svatovac (Szerb lakodalmi szokások) 1970. Mártogatós, Palóc bál, Citeraszó 1 974. Szól a figemadár, Derecskei verbunk, Sárközi vigasság
Forrás:
Hagyományok Háza Magyar Életrajzi Lexikon Magyar Színházművészeti Lexikon |
|||||||||||||
| www.ingyenweblapok.hu |